Bevezet�s

New York-ot minden �lm�nyrev�gy� utaz�nak l�tnia kell. Ez a csod�latos, k�l�n�s �s elragad� v�ros mindenkit elvar�zsol; itt megtal�lhat�k az „amerikai k�s�rlet” legjobb �s legelevenebb elemei. New York egyszer�en sohasem alszik. Egy igazi �jszakai bagoly sz�m�ra nincs m�g egy olyan hely, mint Manhattan; de akkor sem fogunk unatkozni, ha nem ejtenek rabul az �jszakai klubok, a kabar�k �s a k�l�nleges sz�nh�zi esem�nyek> a v�ros nappal is programok szinte �ttekinthetetlen sokas�g�t ny�jtja. Itt tapasztalhatjuk meg az igazi v�ros �z�t �s szag�t: ez az a hely. Ahol megl�dul a fant�zi�nk, ahol sz�v�nk hevesebben kezd dobogni.

New York �t ker�letb�l �ll, de a l�togat�k t�bbs�ge nem mer�szkedik tov�bb a hatalmas Manhattann�l. Pedig �rdemes ell�togatni Brooklyn-ba, Queens-be, s�t m�g Bronx-ba is, ahol a fantasztikus botanikus kert tal�lhat�. A komputaz�s a Hudson foly�n �t Staten Island-re (�t�dik ker�let: Richmond) a legnagyobb �lm�nyek k�z� tartozik: ennek sor�n k�zelr�l is megtekinthetj�k a Szabads�g szobrot (Statue of Liberty), amely els�k�nt k�sz�nti a haj�n �rkez� l�togat�t. Nem hivatalosan ugyan, de New Yorkhoz tartozik m�g n�h�ny darabka a szomsz�dos New Jersey �llamb�l a New York �llamhoz (uni� egyik legnagyobb tag�llama) tartoz� el�v�rosok �s az r�sz, amelyet tulajdonk�ppen New York „v�ros�llamnak” lehet nevezni: az �szaki New Jersey �s Long Island ny�lv�nyai. Forr� ny�ri id�kben a New York-iak t�megesen v�ndorolnak ki a k�rnyez� kisv�rosokba �s strandokra, s ezzel a szomsz�dos Easthamptont, Fire Islandet �s Amagansettet is a „v�ros�llam” r�sz�v� teszik.

B�r New York nem f�v�ros (m�g New York �llam� sem), sokakat vonzott – �s vonz – t�rsadalmi olvaszt�t�gely�be. Csod�latos egyveleg j�tt �gy l�tre, �s egy igazi New York-i sz�m�ra nem l�tezik ehhez hasonl� hely.

A t�j

H�romsz�z �vvel ezel�tt Manhattan kop�r, szikl�s f�ldny�lv�ny volt, melyet az East River �s a Hudson fogott k�zre, a v�zi utak most is itt haladnak, de Manhattan t�k�letesen megv�ltozott. El�sz�r is elegyengett�k a terepet, amikor is dombjainak nagy r�sz�t elhordt�k. Ha k�pet akarunk kapni a sziget eredeti f�ldrajzi �llapot�r�l, s�t�ljunk �t a Central Parkon, amelynek egyes r�szei m�g �zel�t�t adnak a r�gi t�jb�l. A parktervez�s, a modern �sv�nyek �s utak ellen�re, n�hol m�g meredeznek a nagy szikl�k, �s sok az �shonos fa (pl.: a juhar) �s n�v�ny.

A sziget szikl�s talaja biztons�gos alap volt a nagy �p�letek sz�m�ra. Manhattan-en ma a k�z�pkori kast�lyok modern megfelel�i emelkednek, az ac�l-, �veg- �s betontornyok m�lt�n h�res egy�ttese. A nevezetes v�rossziluett lebilincsel� l�tv�nyt ny�jt, f�leg, ha belegondolunk, hogy egy �vsz�zaddal ezel�tt m�g egy�ltal�n nem �lltak itt magas �p�letek. A f�lfel� terjeszked�s a sz�zad elej�n kezd�d�tt �s az�ta is folytat�dik. A New York-i �p�leteknek k�sz�nhet� egy �j sz� – a felh�karcol� – megsz�let�se abban a vil�gban, amelyet a neog�tikus katedr�lisokon k�v�l az alacsony �p�letek jellmeztek. Ma m�r �zsia a kih�v� a „vil�g legmagasabb �p�lete” versenyben, de a vil�g legmegh�kkent�bb �p�leteinek nem kis r�sze m�g mindig New York-ban tal�lhat�.

Sziget a foly�k k�z�tt

A Manhattant keletr�l �s nyugatr�l k�r�lvev� foly�k term�szetesen hat�rvonalakat alkotnak. A Hudson jel�li New York City hat�r�t, �s egyben New Jersey �s New York �llamot is elv�lasztja egym�st�l. Mindamellett az ott l�v� telep�l�sek, annak ellen�re, hogy jogilag egy m�sik �llamhoz tartoznak, New York el�v�rosainak sz�m�tanak.

Az East River r�vid v�zi �t a kik�t�k �s a tenger k�z�tt, tulajdonk�ppen egy keskeny�b�l, keleti partj�n Long Islanddel, elv�lasztva Manhattant Brooklynt�l �s Queenst�l. Ugyanakkor az �b�l, amelybe a k�t foly� torkollik, Staten Island hat�r�t jelenti. A Hudsonb�l el�gaz� az East Riverbe �ml� kis Harlem foly� pedig Bronxt�l v�lasztja el Manhattan sziget�t.

�ghajlat

A v�ros �ghajlata alapvet�en a k�t legsz�ls�s�gesebbet jellemzi: forr�s�g �s hideg. T�len nagyon havas, szeles �s fagyos az id�, de ez sz�raz �s eg�szs�ges hideg, amely s�t�kra �s korcsoly�z�sra cs�b�t a Central Parkban, vagy a Rockefeller Centerben. A ny�ri izzaszt�, p�r�s h�s�gben viszont mindenki, aki csak teheti, bemenek�l a l�gkondicion�lt hivatalokba �s lak�sokba. E k�t v�glet k�z�tt, r�vid, h�v�sebb id�szakok k�vetik egym�st tavasszal �s �sszel. Ilyenkor sok a kellemes, meleg nap �s tiszta az �g. New York felett az �g ragyog�an t�nd�k�l.

N�v�nyvil�g

A v�ros sz�mos utc�j�t fasorok szeg�lyezik. A f�knak �s bokroknak azonban ellen�ll�nak kell lenni�k a New York-i leveg� szennyezetts�g�vel szemben. Sok lak� d�sz�ti ablakp�rk�nyait �s lapos tet�it vir�ggal. �lm�ny lehet egy kir�ndul�s Brooklynba is, ahol megtekinthetj�k a vil�g�rusok sor�t. A Bronx-i l�togat�s sor�n �sszekapcsolhatjuk a nagy kertekkel �s �shonos n�v�nyekkel b�szk�lked� New York Botanical Garden k�rbej�r�s�t a sz�pen gondozott �llatkert megtekint�s�vel.

Vadvil�g

M�g a betontengerben is �lnek �llatok. A hivatalok fal�ra dobozb�l k�sz�lt f�szkeket szerelnek fel a v�ndors�lymok sz�m�ra (a k�rt�kony galambokra viszont vad�sznak). A Central Parkban ritka n�v�nyeket, f�kat �s vir�gokat tal�lhatunk. Az International Wildlife Conservation Centerben (nemzetk�zi vadvil�g�rz� k�zpontban) 764 fajt tekinthet�nk meg.

A v�ros jellege

Az �t k�l�nb�z� m�ret� �s st�lus� ker�let el�g �tletszer�en alakult ki. New York olyan, mintha k�l�n�sebb tervez�s n�lk�l, csak �gy kin�tte mag�t azz�, amim ma. New York jellegzetess�ge, �s lak�i hozz�szoktak, hogy utc�kat t�rnak fel, j�rd�kat torlaszolnak el, �s eg�sz �p�leteket bontanak le, csaknem egy �jszaka alatt. A r�gi �p�letek hely�re, ugyanilyen gyorsas�ggal ker�lnek az �jak: n�ha cs�nya dobozok, de gyakran meglep� st�lus� alkot�sok. Mindamellett m�g mindig meg lehet tal�lni a r�gi New York maradv�nyait, �s ebben az �r�kk� meg�jul� v�rosban nagyra tudjuk �rt�kelni, amikor siker�l felfedezn�nk egy r�gebbi kor h�tramaradt darabk�j�t.

New York alapjait Manhattan d�li cs�csk�n rakt�k le, ahol is a 17. sz�zad elej�n holland telepesek �p�tett�k fel az els� h�zakat. E hajdani �p�letek k�z�l ma m�r egy sem �ll, de a mai v�ros utcaszerkezete �rzi a m�ltat. A Broadway p�ld�ul egy �si indi�n �sv�ny nyomait k�veti.

Az egykori t�rk�pek szerint New York „h�l�szerkezete” lassan fejl�d�tt ki a 18. �s 19. sz�zadban. Ebben a hossz�, �n. avenuak (sug�rutak) �szak-d�l ir�nyban futnak, �s r�juk mer�legesek a sz�kebb, kelet-nyugati ir�ny� streetek (utc�k). Ez a szerkezet a 14. utc�t�l kezd�dik. A Broadway �tl�san szeli fel a h�l�t. A Financial District (p�nz�gyi negyed) utc�i eg�sz keskenyek, a Greenwich Village utc�i zavarbaejt�ek, j�llehet a rendszer itt is �rv�nyes�l.

D�lr�l indulva fedezz�k fel a Batteryt �s az �b�l fel�li oldalt. Ez a valaha rossz h�r� k�rny�k ma nemzetk�zi �zleti negyed, a v�ros p�nz�gyi �s korm�nyzati k�zpontja. A Wall Street (Fal utca) neve a v�ros �veib�l sz�rmazik, amikor ez az utca volt a legk�zelebb a vir�gz�snak indult falu �szaki c�l�pfal�hoz. A falat az anglokin indi�nok t�voltart�s�ra �p�tett�k.

Szorosan csatlakoznak a k�rny�khez a SoHo �s a TriBeCa nev� fel�j�tott negyedek – ma itt tal�lhat�k a felkapott m�v�szeti gal�ri�k �s m�termek -, valamint a Greenwich Village �s a Chelsea, amelyek k�zel�ben a Midtown (k�z�ps� v�rosr�sz) �s a Broadway sz�nh�zai kaptak helyet. A Fifth [5.] Avenue-nek ezen a r�sz�n egym�st k�vetik az �ruh�zak, �s a l�git�rsas�gok irod�i. A central Park z�ld ter�lete v�lasztja el az Upper East Side-ot (fels� keleti oldal) az Upper West Side-t�l (fels� nyugati oldal). A parkt�l �szakra kezd�dik a Harlem, azut�n pedig a Washington Heights.

A Manhattan k�r�li ker�letek (borough-k) �gy n�vekedtek, ahogy a sziget fejl�d�tt, �s egyre t�bb munk�sk�zre volt sz�ks�g: tipikus „alv�ker�letek” ezek ( ahol sok New York-i lakik) sok csal�di- vagy emeletes ikerh�zzal. Ezel mind a nagy New York r�szei, de nem szabad elfeledn�nk, hogy Brooklyn f�ggetlen �s vir�gz� v�ros volt, miel�tt 1898-ban hozz�kapcsolt�k volna New York-hoz. A ker�leteket aut�p�ly�k szelik �t, amelyekb�l minden ir�nyban f��tvonalak �gaznak le. New York-ot val�s�gos nyakl�nck�nt �leli k�r�l a sok gyorsforgalmi �t, sok h�d �s alag�t. Gyakoriak a forgalmi dug�k. A forgalom folyamatos, nem k�nny� megbirk�zni k�rlelhetetlen nyom�s�val, f�k�nt a neh�z kamionok jelenl�t�vel. R�ad�sul a csontig hatol� kem�ny t�li fagyok sz� szoros �rtelm�ben sokszor felt�rik az avenue-kat, s ezzel vesz�lyes k�ty�kat okoznak tavasszal, de szerencs�re ezeket gyorsan kijav�tj�k. Ezeken kereszt�l z�tyk�l�dnek sokszor a s�rga taxik.

Forr�s: Vince �tik�nyvek/New York/Vince kiad�