Walter P Chrysler az Union Pacific Railroad egyik m�hely�ben kezdte p�lyafut�s�t, de az aut�k ut�ni rajong�sv�gy hamarosan ennek az ipar�gnak a cs�cs�ra rep�tette, hogy azut�n, 1925-ben megalap�tsa a nev�t visel� v�llalkoz�s�t. K�v�ns�ga, hogy New York-i k�zpontja a Chrysler v�llalat szimb�luma legyen, olyan �p�letet eredm�nyezett, amely �r�kk� �ssze fog kapcsol�dni az aut�z�s aranykor�val.Chrysler �haj�nak megfelel�en a rozsdamentes ac�lb�l k�sz�lt Art Deco torony egy aut� h�t�j�re eml�keztette: az �p�let l�pcs�zetes beugr�sait sz�rnyas radi�torfedelek, korm�nyok �s stiliz�lt aut�k �kes�tik, s az 1929-es Chrysler Plymouth motorh�ztetej�nek d�szeit ut�nozz�k a v�zk�p�k is. Az �p�let mind�ssze p�r h�nappal azut�n, hogy 1930-ba elk�sz�lt, elvesztette a vilg legmagasabb �p�let�nek rangj�t az Empire State Buildinggel szemben, ennek ellen�re William Van Alen 77 emeletes Chrysler Buildingje �s annak csillog� teteje a v�ros legismertebb �s legkedveltebb �p�letei k�z� tartozik. Az �p�letet megkoron�z� cs�csot az utols� pillanatig titokban tartott�k: egy t�zolt�-akn�ban �p�tett�k meg, �s a tet�n kereszt�l emelt�k v�g�l a hely�re, hogy mindenk�ppen lef�zz�k a Van Alen versenyt�rsa, H. Craig Severance �ltal tervezett Bank of Manhattan �p�let�t. Van Alent csek�ly elismer�sben r�szes�tett�k er�fesz�t�s�rt. Chrysler azzal v�dolta meg, hogy a v�llalkoz�kt�l megveszteget�st fogadott el, �s nem volt hajland� fizetni neki. Van Alennek k�s�bbi p�lyafut�sa sor�n sohasem siker�lt lemosni mag�r�l ezt a sz�gyenfoltot. A leny�g�z� el�csarnokot, mely egykor a Chrysler aut�k bemutat�sak�nt szolg�lt, 1978-ban fel�j�tott�k. A vil�g minden r�st�b�l sz�rmaz�, mint�s m�rv�nnyal, gr�nittal �s kr�mozott ac�lszeg�lyekkel d�sz�tett�k. Edvard Trumball leny�g�z� mennyezetfestm�nye az 1920-as �vek v�g�nek sz�ll�t�si jeleneteit �br�zolja. Noha a Chrysler Corporation soha nem �t�tte fel itt a f�hadisz�ll�s�t, a n�v ugyanolyan szil�rdan tartja mag�t, mint a v�zk�p�k.