New York Stock Exchange

A r�szv�nyekkel val� keresked�s 1790-ben rendszertelen�l t�rt�nt a Wall streeten �s k�rny�k�n, de 1792-ben 24 br�ker, akik a Wall street 68-n�l egy p�at�nfa alatt bonyol�tott� �zleteiket, meg�llapod�st k�t�ttek, melynek �rtelm�ben a j�v�ben csak egym�ssal fognak �zletet k�tni, s ezzel megvetett�k a New York Stock Exchange alapjait. A tagl�tsz�m szigor�an korl�tozott. 1817-ben 25 doll�rt (5000Ft) k�rtek egy "�l�s�rt", ma ez t�bb mint k�tmilli� doll�rt (400 000 000Ft) is el�rhet, s a jelentkez�t szigor� alkallmass�gi vizsg�latnak vetik al�. A l�togat�k, egy emeleti gal�ri�b�l figyelhetik meg a "parketten" zajl� ny�zsg�st. A NYSE t�l�lt m�r visszaes�sekt ("besszeket") is, s tan�ja volt sz�mos technol�giai �j�t�snak, az �rfolyamjelz� berendez�st�l a microchippik, valamint annak, hogy a helyi piac glob�lis piacc� v�lt.

Az 1929-es �sszeoml�s

Okt�ber 29-�n egy keddi napon t�bb mint 16 milli� r�szv�ny cser�lt gazd�t, amit�l a t�zsde �sszeomlott. A befektet�k fejvesztetten ellept�k a Wall street-et, de a k�ztudatban �ll� h�rrel ellent�tben, a keresked�k nem ugrottak ki az ablakin k�ts�gbees�s�kben.

A 48 �r�s nap

Az 1929-es �sszeoml�s idej�n a t�zsde hivatalnokai meg�ll�s n�lk�l 48 �r�n kereszt�l dolgoztak. J�kedv�ek maradtak a kint kit�rt p�nik ellen�re.

A "parkett"

A legforgalmasabb napokon, �gy k�tmilli�rd r�szv�ny cser�l gazd�t 2000-n�l is t�bb v�llalat r�sz�r�. A Designated Order Turnaround (SuperDOT) komputert seg�t� fejlett elektronika a k�osz f�l�tt aranyozott cs�vekben fut.

Felhaszn�lt irodalom: �tit�rs �tik�nyvek/New York, Dorlings Kindersley Book, harmadik jav�tott kiad�s 2002