Little Italy �s Chinatown

New York legnagyobb �s legsz�nesebb etnikai negyede Chinatown, amely olyan gyors �temben fejl�dik, hogy m�r elfoglalta a k�zeli Little Italy �s a zsid� Lower East Side egy r�sz�t is. Az itteni utc�k telis-tele vannak z�lds�ges standokkal �s k�nai �ttermek sz�zaival: m�g a legegyszer�bbeknek is kiv�l� a konyh�ja. A Chinatown-ban �l� k�naiak sz�ma, kb. 100 000 f�. Ami Little Italyb�l megmaradt, az a Mulberry �s a Grand utc�kon tal�lhat�, ahol m�g hamis�tatlan, �vil�gbeli hangulat uralkodik.

Little Italy

Az egykori t�bb ezer bev�ndorl�nak otthont ad� helyen Olaszorsz�g illatai m�g mindig �rezhet�ek.

Azok a d�lolaszok, akik a 19. sz�zad v�g�n j�ttek New Yorkba a „harang” mocsk�ban tal�lt�k magukat. Ezeket az �p�leteket olyan k�zel �p�tett�k egym�shoz, hogy a napf�ny sohasem tudott behatolni az als�bb lak�sok ablakain. Mivel 40 000-n�l is t�bb ember �lt 17 kicsi eg�szs�gtelen h�zt�mbben, betegs�gek, pl.: a t�d�baj gyorsan terjedt. A Lower East Side-i �let megpr�b�ltat�sai ellen�re a Mulberry Street k�r�l terjeszked� k�z�ss�get a sz�l�haz�juk sz�nei, �zei �s l�gk�re jellemezte. Mindez tov�bb �lt, b�r az olasz lakoss�g mind�ssze 5 000-re cs�kkent, �s a Chinatown hat�rai m�lyen behatoltak Little Italy hagyom�nyos k�rnyezet�be. A legizgalmasabb a Festa of San Gennaro idej�n idel�togatni, azaz szeptember 19-e k�r�l. A Mulberry Street-et minden �vben �tkeresztelik kilenc napra Via San Gennar�ra. A szent napj�n az ereklyetart�t v�gigviszik az utc�kon. Az �nneps�gek alatt a fel-al� h�mp�lyf� t�meg �lvezi a zen�t, a t�ncot, a mutatv�nyosokat �s a t�m�rdek olasz �telt �s italt, valamint a m�s �nyencs�geket k�n�l� standokat. Little Italy �ttermei egyszer� �s rusztikus �teleket k�n�lnak, bar�ts�gos k�rnyezetben, bar�ts�gos �ron.

Chinatown

A k�nai bev�ndorl�k k�z�ss�g�nek – egyre n�vekv� – vir�gz� otthona. A k�rny�k az �ttermeir�l �s mozgalmas utc�ir�l h�res. A negyed igaz�n a k�nai �j�v k�r�l elevenedik meg, janu�rban �s febru�r elej�n.

A 20. sz�zad elej�nek Chinatown-ja els�sorban f�rfik�z�ss�geket jelentett, azok�t a bev�ndorl�k�t, akik el�sz�r Kaliforni�ba j�ttek. A b�rek egy r�sz�t hazak�ldt�k a K�n�ban maradt csal�djuknak, akik az amerikai bev�ndorl�si t�rv�nyek miatt nem j�hettek el a csal�df�kkel. A f�rfiak Mahjonggal (domin�j�t�k) mulatt�k az id�t. A k�z�ss�g elszigetelt maradt a t�bbi v�rosr�szt�l, s a saj�t titkos szervezetei, a Tongok ir�ny�tott�k p�nz�gyileg is. N�h�ny Tong egyszer� csal�di k�z�ss�g volt, amely a k�lcs�n�ket foly�s�totta. M�sok, mint az On Leong vagy a Hip Sing, b�nsz�vetkezetek voltak, amelyek h�bor�t folytattak egym�s ellen. Az apr� kanyarg�s Doyers Street-et „Blody Angle”– nek, („V�res Sarok” –nak) nevezt�k: itt csalt�k t�rbe ellens�geiket a sarkon t�l rejt�zk�d� bandatagok. A Tongok k�z�tt 1933-ban megk�t�tt fegyversz�net b�k�t hozott Chinatown-ba. 1940-re n�h�ny k�z�pkateg�ri�j� csal�d is itt lelt otthonra. A Hong-Kongb�l sz�rmaz� bev�ndoroltak �s �zletemberek vir�goztatt�k fel a k�rny�ket. Ma 100 000-n�l is t�bb k�nai-amerikai �l itt. Sokan csak az�rt l�togatj�k a k�rny�ket, hogy ki�lvezz�k a k�nai konyh�t, de az ev�sen k�v�l m�g sok m�s miatt is �rdemes idej�nni. Gal�ri�k, r�gis�g �s ritkas�gboltok, valamint keleti �nneps�gek v�rj�k az idel�togat�kat. A Chinatown m�sik arca az Eastern States Buddhist Temple t�mj�nillat� f�lhom�lya a Mott Street-en, ahol halomsz�mra l�thatunk �ldozatk�nt felaj�nlott t�rgyakat �s 100-n�l is t�bb aranyozott Buddha szobor csillog a gyetyaf�nyben.