Az 1990-es �vekben, hatalmas v�ltoz�sok mentek v�gbe a Times Square-en. A nagy vil�gv�lls�g idej�n kezd�d�tt, a hanyatl�s �vei ut�n- m�ra a sz�nh�zl�togat�k �s a turist�k sz�m�ra oly biztons�gos, vibr�l� t�rr� v�ltozott, ahol k�nyelmesen �lnek egy�tt a Broadway hagyom�nyai, �s a modern innov�ci�. B�r a New York Times elk�lt�z�tt eredeti, a t�r d�li r�sz�n l�v� f�hadisz�ll�s�r�l, m�g mindig legur�tj�k �jf�lkor az �j�vi ez�stlabd�t, ahogy ez 1960-ban t�rt�nt, amikor harsonasz�val �s t�zij�t�kkal megnyitott�k az �p�letet. Az �j �p�letek, mint a Bertelsmann �p�lete, �s a divatos minimalista Cond� Nast irod�k is j�l megf�rnek a klasszikus Broadway sz�nh�zai mellett. A Broadway szerencsecsillaga ism�t felragyogott. Sok sz�nh�zat, pl.: New Victory-t �s a New Amsterdam-ot, h�d�tottak vissza, �s �j�tottak fel. Ezek �j el�ad�soknak adnak otthont, �s a k�z�ns�g minden este megt�lti a k�zeli b�rokat, �ttermeket. A leg�jabb jelk�p, az 57 emeletes felh�karcol�, melyet a miami �p�t�szek, Arquitectonica nev� c�ge tervezte, az E-Walk sz�rakoztat� �s bev�s�rl� k�zpont, amely a 42 Street, �s a Eight Avenue sark�n �ll. A l�tv�nyosss�gok k�z� tartozik m�g, a Madame Tussaud’s Viaszm�zeum�nak �j l�tes�tm�nye, mely a 42 Street, a Seventh Avenue �s az Eight Avenue k�z�tt tal�lhat�, �s a Lazer Park, egy hatalmas l�zersz�nh�z, mely a 46 Street �s a Broadway sark�n �ll.

Forr�s: �tit�rs �tik�nyvek/New York, Dorling Kindersley Book, harmadik jav�tott kiad�s, 2002