2003.8.29. óta nyilvánosak azok a szövegek, melyeket a World Trade Center három évvel ezelőtti romba döntésekor rögzítettek. A kétségbeesett telefonbeszélgetéseket egy bírósági döntés miatt ismertették: a New York Times perrel kényszerítette a tornyokat kezelő Kikötői Hatóságot, hogy a segítségkérések szövegeit hozzák nyilvánosságra. A néhány mondatos kétségbeesett szövegek közül 36 darab egy-egy áldozat utolsó mondatait tartalmazza.

A World Trade Center áldozatainak és a mentésre érkezők beszélgetéseit egy bírósági döntés nyomán kezdték el ismertetni az amerikai lapok. A New York Times perrel kényszerítette a ledöntött tornyokat kezelő Kikötői Hatóságot, hogy ismertessék a hívások írott változatait. A legtöbb segélyhívás ugyanis hozzájuk futott be. Az áldozatok rokonai és a hatóság etikai okokra hivatkozva tiltakoztak a beszélgetések nyilvánosságra hozása ellen, de a bíróság szerint ezek a szövegek mindenkire tartoznak.

Még a tragédia előtt rögzítették a Kikötői Hatóság Tommy nevű munkatársának beszélgetését édesanyjával:

- Szia, Anya!
- Jól vagy?
- Igen, a munkahelyemen vagyok. Maradj a lakásban! Ne csinálj semmit... Valami... baj van. Repülők vannak a radaron. New York felé jönnek. Állítólag mindent szétrombolnak.
- Oh, Tommy, ígérd meg hogy felhívsz még.
- Rendben, Anya, de ez eltart még egy ideig, rendben? De semmiképpen se menj ki az utcára. Mondom, repülőket mutat a radar. Állítólag egész Manhattant lerombolják.
- Vegyél fel egy gázmaszkot...
- Később még hívlak.

A következő beszélgetés egy toronyban rekedt férfi és a Kikötői Hatóság diszpécsere között zajlott, az első repülő becsapódása után, amikor a torony még nem dőlt össze.

- Kikötői Hatóság Rendőrsége, Murray.
- Igen, igen, igen. Itt az egyes épület.
- Értem. Hányadik emeleten van, uram?
- A kilencvenediken vagyunk.
- Kilencvenedik emelet.
- Öten vagyunk. Nem tudunk kimenni.
- Öt... World Trade Center, nem tudnak kijutni.
- Egy. Egyes épület, World Trade Center.
- Úgy értem öt ember, tudom, uram, egyes...
- Igen, World Trade Center egyes épület, öt ember. 9051-es szoba.
- 9051. Felküldünk magukért. Emeletről emeletre járnak az embereink.
- Köszönjük. Rendben.
- Rendben.

Az alábbi beszélgetésben egy rendőr, John Kannuzo hívta fel a fiát, Anthonyt.

- Szia, Papa.
- Szia, Anthony, hogy vagy?
- Jól.
- Szörnyű dolog történt, Anthony. Sokan nagyon rosszul vannak.
- Meghaltak?
- Igen.
- Hányan haltak meg?
- Ezrek, Anthony, ezrek.
- Papa, mi lesz most?
- Megtennél valamit, Anthony? Papa most nincs otthon, úgyhogy te vagy a férfi most a háznál. Segítsél a mamádnak, és vigyázz rá, hogy boldog legyen, oké?

Egy 88. emeleten rekedt ember utolsó szavai így hangzottak a telefonban:

- A 88.-on vagyunk. Beragadtunk... Az egész épület mindjárt  rám dől... Az épület összeomlik... minden ledől...

Egy rendőr az összedőlő épület előtt telefonon jelentett:

- Több tucat test, az emberek ugrálnak ki az épület tetejéről... a World Trade Center elé... Holttestek zuhannak az égből...