B�r az 1970-es �vekben a World Trade Center (Vil�gkereskedelmi K�zpont) t�lsz�rnyalta mint a vil�g legmagasabb �p�lete�t, az Empire State Building  m�g mindig New York legh�resebb felh�karcol�ja, a v�ros eg�sz vil�gon ismert jelk�pe. Az �p�tkez�s mind�ssze hetekkel a Wall Street-i t�zsdekrach el�tt kezd�d�tt. Amikor 1931-ben megny�lt, olyan neh�z volt kiadni, hogy „Empty State Building”-nek („�res State Building”-nek) keresztelt�k el.  Csup�n az azonnal h�ress� v�lt kil�t�teraszok mentett�k meg az �p�letet a cs�dt�l – mostanra t�bb mint 125 milli� ember l�togatta meg �ket.

�p�t�s. Az �p�letet �gy tervezt�k, hogy k�nnyen �s gyorsan fel lehessen �p�teni. Minden lehets�ges darabot el�re gy�rtottak, �s olyan gyorsan illesztett�k a hely�kre, hogy hetente k�r�lbel�l n�gy emeletet h�ztak fel.

A v�zat 60 000 tonna ac�lb�l k�sz�tett�k, �s 23 h�t alatt �p�tett�k �ssze.

A 6500 ablakhoz k� helyett alum�nium paneleket haszn�ltak. Az ac�lszeg�lyek a megmunk�latlan fel�leteket rejtik el.

T�zmilli� t�gl�t haszn�ltak az �p�let bor�t�s�hoz.

Az emeletek k�z�tti terekben helyezt�k el a k�beleket, cs�veket �s vezet�keket.

200-n�l is t�bb ac�l- �s betonoszlop t�masztja a 350 000 tonna s�ly� �p�letet.

Gyorsliftek emelkednek a magasba 366 m percenk�nti sebess�ggel.

Egy j� fut� t�z perc alatt �r fel az 1575 l�pcs�n az el�csarnokb�l a 86. emeletre, az �venk�nt megrendezett Empire State felfut�versenyen.

A fels� 30 emeletet sz�nes reflektorf�nyei k�l�nleges �s szezon�lis esem�nyeket jelentenek.

Az Empire State Buildinget 86 emeletesre tervezt�k, de azt�n egy 46 m�ter magas kik�t�rudat emeltek m�g a tetej�re a l�ghaj�k sz�m�ra. Jelenleg a 64 m�ter magas oszlop TV-�s r�di�ad�sokat sug�roz a v�rosnak �s m�g n�gy m�sik �llamnak.

A 102-ik emeleti kil�t� az a hely ahov� a l�togat� a legmagasabbra felmehet.

Forr�s: �tit�rs �tik�nyvek/New York, Dorlinkg Kindersley Book, harmadik jav�tott kiad�s, 2002