A World Trade Center szerkezete - mi�rt omlott �ssze?

2001. szeptember 13., Beleznay �va, Figyel�Net

A "t�k�letes" m�rn�ki szerkezet a nagy s�r�l�snek �s a t�znek nem tudott ellen�llni.

World Trade Center felh�karcol�i (424 m�ter �s 422 m�ter magas, 110 emelet, mintegy 900 ezer m2 alapter�let) a d�lkelet Manhattan h�t �p�letes �p�letegy�ttes�nek meghat�roz� �p�letei voltak. �p�t�sze Minoru Yamasaki, statikus tervez�i John Skilling �s Leslie Robertson (Worthington, Skilling, Helle and Jackson) voltak. Az alapk�vet 1966-ban rakt�k le, majd 1970-ben megnyitott�k a felh�karcol�kat, de az �p�letegy�ttest csak 1974-re fejezt�k be. A beruh�z�s k�lts�ge 750 milli� doll�r volt, ez mai �ron 2 milli�rd doll�r.

Az ilyen m�ret� felh�karcol�k statikai �s �p�t�szeti kialak�t�s�n�l nemcsak a nagy �ns�llyal, hanem a nagy sz�lhat�ssal is sz�molni kell. A tervez�k a 65m x 65m-es n�gyzetes torony stabilit�s�t �gy nemcsak a szok�sos k�zponti ac�lv�zas magszerkezettel, hanem a k�ls� fal k�l�nleges kialak�t�s�val biztos�tott�k. A homlokzat 44 cm-es z�rt szelv�ny� ac�l oszlopai 54 cm t�vols�gban egym�st�l egy teherhord� falat k�peztek. A k�t f�gg�leges tart�szerkezet (k�ls� v�zszerkezet �s a bels� mag) k�z�tt nem voltak tov�bbi oszlopok (egyes emeleteken n�gyezer n�gyzetm�teres nyitott irodaterek is l�tes�ltek), tart�gerend�k tov�bb�tott�k a f�d�mek �s falak s�ly�t a f�gg�leges szerkezetekre.

A rep�l�g�pek az �p�leteket a 70. �s a 80. emelet k�zt tal�lt�k el. A 757-es rep�l�g�p sz�rnysz�less�ge 38,5 m�ter, hossza 48 m�ter, s�lya 100 tonna. A 767-es m�g enn�l is nagyobb: 48,4 m�teres sz�rnyfeszt�v, 49,3 m�teres hossz �s ak�r 200 tonn�t is el�ri a s�lya. Ezek behatol�sa k�vetkezt�ben a k�ls� falszerkezet, amely a s�ly nagy r�sz�t tartotta, kritikusan megs�r�lt mindk�t �p�letn�l. A m�sodik g�p - a videofelv�teleken tiszt�n l�that�an - eg�szen �thatolt, �gy a bels� magot is sz�tz�zta. Feltehet�en a m�sik �p�letn�l is ugyan ez t�rt�nhetett. A struktur�lis gyeng�l�st fokozta az is, hogy a l�ngok �s az �g� g�zolaj nagy h�hat�s�ra (becsl�sek szerint 1100 fokot is el�rhette) az ac�l megpuhult, az oszlopok elmozdultak �s megroggyantak. Amikor a fels� szinten megindult az oml�s (egy f�d�m s�lya 2700 tonna), �ri�si er�t jelentett a meggyeng�lt tart�szerkezetre, �s a zuhan�s�t a csom�pontok �s a tart�szerkezetek m�r nem b�rt�k megtartani...

Forr�s: www.fn.hu 

A cikk eredeti �llapot�ban: http://www.fn.hu/index.php?cid=9911