Az a m�zeum, melyet 1870-ben egy csoport m�v�sz �s filantr�p azzal a c�llal hozott l�tre, hogy felvehesse a versenyt eur�pai vet�lyt�rsaival, sokak szerint a nyugati vil�g legteljesebb gy�jtem�nye. Az itt �rz�tt m�vek keletkez�si ideje az �skort�l eg�szen napjainkig minden kort �rintenek. Az int�zm�ny 1880-ban k�lt�z�tt jelenlegi hely�re, s minden f�ldr�szr�l vannak gy�jtem�nyei, kezdve az �kori Egyiptomt�l a gyarmati id�szak �ta k�sz�lt amerikai szobrokig �s iparm�v�szeti alkot�sokig.

�tmutat� a gal�ri�hoz: A gy�jtem�ny t�bbs�ge a k�t f� szinten kapott helyet. A 19. sz�zadi kurat�riumi ter�letr�l sz�rmaz� munk�kat az �lland� k�pt�rakban �rzik, m�g egyes, arra kijel�lt gal�ri�kban rendezik az id�szaki t�rlatokat. A f�ldszinten �s az els� emeleten az eur�pai fest�szeten, szobr�szaton  �s iparm�v�szeten van a hangs�ly. A t�bbi gy�jtem�nyt a k�t szintb�l el�gaz� termekben lehet megtekinteni.