SoHo

Volt id�, amikor a SoHo (South of Houston – a Houston Streett�l d�lre) hanyatl�snak indult, mivel a k�rny�ket a 19. sz�zadban meghat�roz� ipar kik�lt�z�tt innen. Ezut�n azonban m�sf�le emberek telepedtek le ezen a helyen. A Greenwich Villaeg-b�l a gyorsan emelked� lakb�rek miatt �szakra kiszor�tott m�v�szek a 60-as �vekben m�teremnek val� helyis�get foglaltak le a SoHo-ban maguknak, �s illeg�lisan lapultak meg eg�szen addig, m�g v�g�l New York �j m�v�szeti �vezetek�nt ismerte el a helyet.

A k�rny�k divatba j�tt, �s eleg�ns �zletek k�vett�k az avantg�rd gal�ri�kat. Hamarosan f�lv�s�rolt�k a macskak�ves utc�kra n�z� telkeket. A csod�latos apr�l�koss�ggal kidolgozott �nt�ttvas homlokzat� �p�leteket (amelyekr�l valaha helytelen�l �gy k�pzelt�k, hogy t�zbiztosak) hirtelen �j, eleg�ns arculatot kaptak. Az �j tulajdonosok rendbe hozt�k, �s megnyitott�k magas, t�gas bels� tereiket. A fels� emeleteket kiadt�k a j�m�d�aknak �s a divatbolondoknak, a f�ldszinteket, pedig moderniz�lt�k, �s gal�ri�k, kis boltok k�p�ben sz�letett �jj�. A k�s�bb �rkez� m�v�szeknek m�r nem jutott t�r. Csak azok a szerencs�sek maradtak itt, akik m�g abban az id�ben k�lt�ztek oda, amikor a k�rny�k olcs� volt.

Az egyik els� ilyen �p�let James Bogardus alkot�sa. 1848-ban emelt�k a Washington Streeten. A SoHo k�zpontja a West Broadwayn tal�lhat�, �gyhogy innen induljunk el k�l�nb�z� ir�nyokba, �s fedezz�k fel a negyed gy�ngyszemeit.

A jellemz� st�lus k�l�n�sen domin�ns a Broadway k�rny�k�n a Canak �s a Houston Street k�z�tt, tov�bb� az egyik legjobban ismert� s csod�lt �p�leten, a Haughwort Buildingen. Az 1856-ba �p�tett h�z a porcel�n- �s �vegkereskedelemnek adott otthont.

Abban az id�ben az�rt �p�lt annyi �nt�ttvas homlokzat, mert gyorsan fel lehetett h�zni a bels� gerend�kra �s falakra t�maszkod� szerkezetekre. A vashomlokzat arra is lehet�s�get ny�jtott, hogy takar�kosan reproduk�lj�k a 19. sz�zad k�zep�n oly kedvelt r�szleteket – a finom k� �p�letd�szek nagyon k�lts�gesek lettek volna. A legt�bb �ntv�ny a Badger’s Architectural Iron Worksben k�sz�lt.

Ezeket az �p�leteket k�v�lr�l t�zl�tr�k h�l�zz�k be, de ez mit sem vesz el a h�zak sz�ps�g�b�l. Miel�tt k�telez�v� tett�k volna a t�zl�tr�kat, a fels� emeleteken sokan halltak meg t�zesetek sor�n. Az �p�letek f�ldszintj�n �s fels� emelete�n tett st�lustalan �t�p�t�sek szerencs�re lassan elt�nedeztek. A magas, leveg�s bels� terek a modern m�v�szeti alkot�sok – k�l�n�sen a nagy v�sznak �s monument�lis szobrok – bemutat�s�ra is kiv�l�ak, �s az �p�letek magass�ga r�v�n (gyakran hat- vagy nyolc emeletesek) sok lak�nak ny�jtanak otthont.

Forr�s: Vince �tik�nyvek/New York/Vince kiad�, 1997